WeBible

1 - Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.

2 - A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.

3 - Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten előtt kivánom védeni ügyemet.

4 - Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.

5 - Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.

6 - Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.

7 - Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és ő érette szóltok-é csalárdságot?

8 - Az ő személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?

9 - Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é őt, a mint megcsalható az ember?

10 - Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.

11 - Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?

12 - A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.

13 - Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.

14 - Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?

15 - Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni előtte!

16 - Sőt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.

17 - Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.

18 - Ímé, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.

19 - Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.

20 - Csak kettőt ne cselekedj velem, szined elől akkor nem rejtőzöm el.

21 - Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.

22 - Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.

23 - Mennyi bűnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!

24 - Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?

25 - A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?

26 - Hogy ily sok keserűséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!

27 - Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?

28 - Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.